Dömény Sándor

Dömény Sándor
Életrajzi adatok
Született1791. november 26.
Békés
Elhunyt? (1850 után)
Pályafutás
Hangszerzongora
Tevékenységügyvéd, zeneszerző, pedagógus
Sablon • Wikidata • Segítség

Dömény Sándor (Békés, 1791. november 26. – 1850 után)[1][2] ügyvéd, zeneszerző

Élete

Szülei Dömény János és Czira Katalin.[3] Iskoláit Debrecenben végezte, ahol magánszorgalomból a jogot is megtanulta. 1816-ban Pestre ment, ahol báró Podmaniczky József titkára volt. Az ügyvédség mellett a zenében is kiképezte magát, melyben Malovetzky és Becker voltak mesterei; nemsokára mint keresett zongoraművész igen jó hírnévre tett szert. Ez időben zongora-tanulmányokat szerzett, melyeket később két kötetben ki is adott; az 1830-as években zeneiskolát nyitott a fővárosban, mely az első zeneiskolák egyike volt, és amelyben Joachim József, a híres hegedűművész is tanult.[4] 1830-ban kiadta a tőle átdolgozott református hitfelekezeti karénekeket.

Munkái

  • Utmutatás a klavir vagy fortepiano helyes játszására. Bécs, 1826.[5] Két kötet. (Malovetzky Jánossal. Németül: Lipcse, 1827.) „Az első munka, melly magyar nyelven a 3 musikai jó előadásra, rövid, és tzélerányos útmutatást ád.”
  • Zsoltárok és dicséretek, orgonára alkalmazott énekes-könyv. Pest, 1830. (Eredeti címe: Karénekes-könyv, mellyet á' Helvetziai Vallastételt tartók közhasznokra, négy Knekszóra,'s Orgonára kidolgozott, és kiadott Dümény Sándor, A' Szerző tulajdona, Pesten. 1830. Angezeigt von G. W. Fink.)[6]

Publikációi

  • Dömény Sándor (1831). „Az ízlés. Levél egy hangművészhez. - Rochlitz Fridriktől. (Bérekesztés) Allgemeine mu'sikalische Zeitung. Leipzig den 3ten Aug. 1831. Nro 31.”. Tudományos Gyűjtemény 15. (10.), 112–121.. o. (Hozzáférés: 2016. május 15.)  
  • Dömény Sándor (ford.) (1838). „A' szólamról és beszédről. (Eredetije: Handbuch der Physiologie des Menschen für Vorlesungen von Dr. Joh. Müller... Zweiten Bandes 1-te Abtheilung - der speciellen Physiologie Viertes Buch.”. Tudományos Gyűjtemény 22. (4.), 120–127.. o. (Hozzáférés: 2016. május 15.)   Folytatásai a folyóirat 5–12. számaiban.

Jegyzetek

  1. ↑ Uj Idők Lexikona 7–8.. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. (1937) 
  2. ↑ Más közvetett forrás alapján 1868 után
  3. ↑ Békési református egyházközség keresztelési anyakönyve, 1795.
  4. ↑ Isoz Kálmán (1931). „A rendszeres zeneoktatás megindulása Budapesten”. História 4. (3–4.), 109-111.. o. (Hozzáférés: 2016. május 15.)  
  5. ↑ Ismertetése: Thaisz András (1826). „Útmutatás a'Klavir vagy Fortepiáno helyes játszására; gyakorló Muzsikai Darabokkal együtt.”. Tudományos Gyűjtemény 10. (6.), 114–115. (110.). o. (Hozzáférés: 2016. május 15.)  
    Ajánlása: Vörösmarty Mihály (szerk.) (1828). „Könyv ajánlás”. Tudományos Gyűjtemény 12. (4.), 125.. o. (Hozzáférés: 2016. május 15.)  
  6. ↑ Recenziója: Vörösmarty Mihály (szerk.) (1831). „Recension”. Tudományos Gyűjtemény 15. (7.), 101–110.. o. (Hozzáférés: 2016. május 15.)  

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  

További információk

  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Magyar zenészeti lexicon. Encyklopediai kézikönyv... Szerk. és írta Ságh József. Bp., [Szerző?], 1880.