Compton-szórás

Fény és anyag kölcsönhatása

Fényelektromos jelenség
Thomson-szórás
Compton-szórás
Párkeltés

Sablon:Fény és anyag kölcsönhatása navoszlop
  • m
  • v
  • sz

A fizikában a Compton-szórás vagy más néven a Compton-hatás a fény rugalmatlan szóródása anyagon, amely akkor lép fel, ha nagy energiájú elektromágneses sugárzás és anyagi közeg kölcsönhatásba kerül. A jelenség jellemzően egy röntgenfoton és egy atomi pályán tartózkodó, kötött elektron ütközésének leírásával magyarázható. A beérkező foton az energiájának egy részét az ütközés során átadja az atomból kilökődő Compton-elektronnak, és emiatt kisebb energiával, (nagyobb hullámhosszal) hagyja el az atomot, továbbá pályája is eltérülhet.

A jelenség rámutat arra, hogy pusztán klasszikus fizikai eszközökkel a fény-anyag kölcsönhatás leírása nem teljes, ugyanis a klasszikus Thomson-szórás nem írja le az alacsony intenzitású sugárzások szóródási folyamatainak hullámhosszfüggését. A Compton-hullámhossz határértéknek tekinthető, amelynél kisebb hullámhosszú (nagyobb energiájú) részecskék kvantummechanikai tulajdonságai figyelembe veendők.

A nevét Arthur Holly Compton amerikai fizikusról kapta, aki a jelenséget kísérletileg kimutatta, és amely munkájáért 1927-ben Fizikai Nobel-díjban részesült.[1]

Fizikai jellemzése

Arthur Compton röntgensugarakkal végzett szóródási kísérletek során vette észre, hogy a tárgyfelületen a sugarak megváltozott hullámhosszal és visszaverődési szöggel folytatják útjukat. A hullámhossz és az elhajlási szög közti összefüggésre érvényes:

λ 2 λ 1 = h m e c ( 1 cos θ ) {\displaystyle \lambda _{2}-\lambda _{1}={\frac {h}{m_{e}c}}(1-\cos \theta )}
ahol me az elektron tömege, c a fénysebesség, h a Planck-állandó, θ az elhajlási szög. Megjegyzendő, hogy a Compton-szórás jelenségét csak úgy lehet értelmezni, hogy az elektromágneses sugárzást részecskék áramának tekintjük, melyben így a fotonok rugalmatlan ütközést szenvednek az elektronokon. A foton hullámhossza az E = alapján nő, mivel energiája az ütközés során csökken. Természetesen itt is fennáll, hogy a folyamat csak abban az esetben mehet végbe, ha a foton energiája elég nagy, hogy az elektront az atomból kilökje. A fentebbi összefüggésből következik, hogy ha θ = 180°, akkor a szórt foton energiája minimális, a Compton-elektroné maximális.

Jegyzetek

  1. The Nobel Prize in Physics 1927. www.nobelprize.org. (Hozzáférés: 2017. december 1.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Compton scattering című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Szakkönyvek

  • Nagy Lajos György, László Krisztina. Radiokémia és izotóptechnika (egyetemi tankönyv). Budapest: Műegyetemi Tankönyvkiadó (1983). ISBN 963-17-6363-3 
  • Budó Ágoston, Mátrai Tibor, Hornyák László. 344. §. A Compton-effektus; a foton impulzusa, Kísérleti Fizika III. – Optika és atomfizika. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt (1999). Hozzáférés ideje: 2017. december 1. 
  • Sólyom Jenő: A modern szilárdtest-fizika alapjai II: Fémek, félvezetők, szupravezetők. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 2010. ISBN 9789633120286  

Tudományos közlemények

  • Compton, Arthur H. (1923). „A Quantum Theory of the Scattering of X-rays by Light Elements”. Physical Review 21 (5), 483–502. o, Kiadó: Amerikai Fizikai Társaság. DOI:10.1103/physrev.21.483. (Hozzáférés: 2017. május 16.)  
  • Christopher Ivan Moore (1995). „Observation of the Transition from Thomson to Compton Scattering in Optical Multiphoton Interactions with Electrons” (angol nyelven) (PDF), Rochester, New York, Kiadó: Rochester University.  
  • S. Chen et al. (2006). „Measurement of Deeply Virtual Compton Scattering with a Polarized-Proton Target”. Physical Review Letters 97 (7), Kiadó: Amerikai Fizikai Társaság. DOI:10.1103/physrevlett.97.072002. (Hozzáférés: 2017. május 16.)  

Tananyagok, ismeretterjesztő weblapok

  • A Compton-szórás. oktatas.ch.bme.hu. (Hozzáférés: 2017. december 1.)
  • Compton Scattering. hyperphysics.phy-astr.gsu.edu. Georgia State University. (Hozzáférés: 2017. december 1.)
  • A fény részecske természete | Fizika - 11. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. tudasbazis.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2017. december 1.)
Sablon:Kvantummechanika
  • m
  • v
  • sz
Alapfogalmak
H ^ | ψ = i d d t | ψ {\displaystyle {\hat {H}}|\psi \rangle =i\hbar {\frac {d}{dt}}|\psi \rangle }
Fontos kísérletek
kétrés-kísérlet · Davisson–Germer-kísérlet · Stern–Gerlach-kísérlet · Bell-egyenlőtlenség · Popper-kísérlet · Schrödinger macskája · Compton-szórás
Alapegyenletek
Kifejlett elméletek
Interpretációk
Koppenhágai · Ensemble · Rejtett változók · Transactional · Sok-világ · Consistent histories · Kvantumlogika · Az (ön)tudatosság eredménye összeesés
Tudósok
Planck · Schrödinger · Heisenberg · Bohr · Pauli · Dirac · Bohm · Born · de Broglie · Neumann · Einstein · Feynman · Everett · Penrose · Stephen Hawking · Továbbiak

  • Fizika Fizikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap