Chronicon ex chronicis
| Chronicon ex chronicis | |
 | |
| I. Henrik király álma, ismeretlen szerző illusztrációja a Chronicon ex chronicisből | |
| Szerző | egy János nevű szerzetes |
| Megírásának időpontja | 12. század |
| Nyelv | latin |
| Témakör | a világ története |
| Műfaj | világkrónika |
| Kiadás | |
| Magyar kiadás | a mű mindmáig nem rendelkezik magyar nyelvű kiadással |
A Chronicon ex chronicis 12. századi latin nyelvű világkrónika, amely a nyugat-közép-angliai Worcester bencés apátságában készült. Fő szerzője egy János nevű szerzetes volt, aki Florenciusz nevű társa segítségével számos történeti művet használt fel az angliai események elbeszéléséhez; szövegük más részeiben a 11. századi ír krónikás, Marianus Scotus munkájára támaszkodtak. A krónika a teremtéssel kezdődik és az 1140. évig tart.
A szerzőség kérdése
A krónika 1118. évi szakaszának utolsó bejegyzésében a következő olvasható:[1]
| „ | Július 7-én a worcesteri szerzetes Florence meghalt. Aprólékos gonddal végzett tanulmányai és tudós munkássága ezen krónikák krónikáját [chronicarum chronica] minden más között kiemelkedővé tették. Testét föld takarja, lelke az egeket kutatja. Ott, Isten tekintete előtt foglalja el helyét a szentek között örökkön örökké. Amen. | ” |
Történészek ennek alapján úgy vélték, hogy a krónika szövegét az 1118. évig Florenciusz (angol: Florence, latin: Florentius) írta, és magát a művet is (Worcesteri) Florenciusz krónikájaként emlegették; Jánost csak az 1118-1140 közötti bejegyzések szerzőjének tartották.[2][3][4] A szöveg stilisztikai vizsgálata és forrásainak tüzetesebb áttanulmányozása azonban későbbi kutatókat más következtetésre vezetett. A krónika stílusában sem az 1118. év körül, sem máshol nem vehető észre változás, valószínű, hogy a teljes művet ugyanaz a személy fogalmazta;[5][6] egyes 1118 előtti részek pedig Canterburyi Eadmer Historia novorum című munkájának ismeretét mutatják, amelyet szerzője csak 1121-1124 között fejezett be.[7][8]
A krónika fő írója-összeállítója tehát Worcesteri János (megh. 1140 körül)[forrás?] lehetett, akinek nevét két helyen említi a szöveg, egy 1128-as és egy 1138-as bejegyzésnél. Két fennmaradt kéziratot (CCC MS 157 és a chronicula) az ő keze munkájának tartanak.[forrás?]
Egy kortárs krónikás, a szintén benedek rendi Orderic Vitalis Jánost nevezi meg a krónika szerzőjeként:[9]
| „ | Az Angliában született János – gyermekkorától a worcesteri kolostor tagja, tiszteletre méltó jellemű és széles ismeretekkel rendelkező ember – Marianus Scotus krónikáját folytatva nagy hűséggel számol be [I.] Vilmos királyról és az uralkodása, valamint fiai, [II.] Rufus Vilmos és [I.] Henrik király uralkodása alatti eseményekről egészen napjainkig. [...] Az őt [Marianus Scotust] követő Worcesteri János közel egy évszázad eseményeit jegyezte fel, és a tiszteletre méltó Wulstan püspök és szerzetes utasítására munkáját Marianus Krónikájához fűzte; tömören előadva számos figyelemre méltó dolgot a rómaiak, frankok, germánok és más nemzetek történetéből. | ” |
Miben állhatott akkor Florenciusz – János által is elismert – jelentős hozzájárulása? Antonia Gransden és Simon Keynes történészek szerint ő gyűjtötte össze azokat a forrásokat, amelyek alapján János a krónika 9-11. századról szóló részeit megírta.[2][10] Keynes szerint az 1095-ben meghalt Wulfstan püspök Florenciuszt bízta meg a krónika összeállításával, de ő végül csak az anyaggyűjtést végezte el, a szerkesztés és írás feladata már Jánosnak jutott.[2] Wulfstan egy másik fontos történeti dokumentum, az összeállítója után Hemming cartuláriumának nevezett oklevélgyűjtemény elkészítését is egy worcesteri szerzetesre bízta.
János, Florenciusz és Hemming barátok nevei szerepelnek a durhami ''Liber Vitae'' lapjain. A könyv a durhami episzkopális egyháznál látogatást tevők, illetve az egyházat támogatók neveit sorolja fel; a három szerzetest 1096-1112 között, Sámson püspöksége alatt jegyezték fel benne.[2]
Kéziratok
A Chronicon öt kéziratban (és egy egyetlen lapból álló töredékben) maradt fenn:
- MS 157 (Oxford, Corpus Christi College). A fő kézirat, János munkapéldánya.
- MS 502 (Dublin, Trinity College).
- MS 42 (Lambeth, a Lambeth Palota könyvtára).
- MS Bodley 297 (Oxford, Bodley Könyvtár).
- MS 92 (Cambridge, Corpus Christi College).
János 1123-ig egy kisebb, a Chronicon szövegén alapuló krónikán is dolgozott. A chronicula ('kis krónika') nevű munkát Dublinban őrzik (MS 503 Trinity College).
A krónika angol történeti forrásai
Anglia korai történelméről szóló beszámolójához János több forrást is felhasznált, néhányuk napjainkra elveszett.
- Az Angolszász krónika egy vagy több közelebbről be nem azonosítható változata, valószínűleg latin fordításban. Lehetséges, hogy Malmesburyi Vilmos Gesta regum anglorum című munkájához ugyanazt a szöveget használta, mint János, a két műben ugyanis egymáshoz hasonló, más forrásokban nem idézett részek találhatók.
- Beda Venerabilis: Historia ecclesiastica gentis Anglorum (a 731. évig)
- Asser: Vita Ælfredi
- 10-11. századi szentek hagiográfiái:
- Három mű Szent Dunstan életéről: Vita S. Dunstani, szerzője nevének csak kezdőbetűje, B, ismert; az ezen alapuló, Canterburyi Osbern által írt Vita S. Dunstani; valamint egy Genti Adelard által írt levél, Epistola Adelardi ad Elfegum Archiepiscopum de Vita Sancti Dunstani.
- Byrhtferth: worcesteri Szent Oswald Élete
- Canterburyi Osbern: canterburyi Szent Ælfheah Élete
- Canterburyi Eadmer: Historia novorum (1066–1122)
- kortársak beszámolói
Jegyzetek
- ↑ John of Worcester
- ↑ a b c d Keynes 2000
- ↑ Gransden 1992 117. o.
- ↑ Hodgkin 1906 502. o.
- ↑ Gransden 1992 117. o.
- ↑ Gransden 1974 144. o.
- ↑ Gransden 1974 144. o.
- ↑ Darlington 1928 xvi-xvii. o.
- ↑ Orderic Vitalis 493-494. o.
- ↑ Gransden 1992 117. o.
Források
- ↑ Darlington 1928: Reginald R. Darlington: Introduction. In William of Malmesbury: The Vita Wulfstani of William of Malmesbury: To Which Are Added the Extant Abridgments of This Work and the Miracles and Translation of St. Wulfstan. Szerk. Reginald R. Darlington. London: Offices of the Royal Historical Society. 1928. arch Hozzáférés: 2013. szeptember 26.
- ↑ Gransden 1974: Antonia Gransden: Historical Writing in England, Volume I: C. 550 to 1307. Ithaca: Cornell University Press. 1974. ISBN 978-0801407703
- ↑ Gransden 1992: Antonia Gransden: Legends, Traditions and History in Medieval England. London: Bloomsbury Publishing. 1992. ISBN 978-1852850166
- ↑ Hodgkin 1906: Thomas Hodgkin: The Political History of England, Volume I: The History of England from the Earliest Times to the Norman Conquest. Szerk. William Hunt, Reginald L. Poole. London: Longmans. 1906.
- ↑ John of Worcester: John of Worcester: The Chronicle of John of Worcester, Volume III: The Annals from 1067 to 1140 with the Gloucester Interpolations and the Continuation to 1141. Szerk. P. McGurk. Oxford: Clarendon Press. 1998. = Oxford Medieval Texts, ISBN 978-0198207023
- ↑ Keynes 2000: Simon Keynes: Florence. In The Blackwell Encyclopaedia of Anglo-Saxon England. Szerk. Michael Lapidge et al. Oxford: Wiley-Blackwell. 2000. 188. o. ISBN 978-0631224921
- ↑ Orderic Vitalis: Ordericus Vitalis: The Ecclesiastical History of England and Normandy, Volume I. Ford. és jegy. Thomas Forester. London: Henry G. Bohn. 1853.
Középkorportál
Történelemportál
