Broméliaformák
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Típusnemzetség | ||||||||||||||
| Bromélia (Bromelia)'' L., 1753 | ||||||||||||||
| Nemzetségek | ||||||||||||||
| szövegben | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Broméliafélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Broméliafélék témájú kategóriát. |
A broméliaformák (Bromelioideae) a perjevirágúak (Poales) rendjébe sorolt broméliafélék (Bromeliaceae) névadó alcsaládja mintegy 40 természetes nemzetséggel és egy intergenerikus hibriddel.
Származásuk, elterjedésük
Az újvilági trópusok flórabirodalmának növényei.
Megjelenésük, felépítésük
Ebben az alcsaládban a termő alsó állású. A magokon nincs semmilyen függelék.
Életmódjuk, élőhelyük
A fajok egyik nagy csoportja a talajban gyökerezik, a másik nagy csoport epifiton. A talajban gyökerező fajok között a nedvesség- és hőigényestől a szárazságtűrőkig igen változatos igényűeket találhatunk.
Rendszertani felosztásuk
Nemzetségek:
- Acanthostachys
- lándzsarózsa (Aechmea),[1] vagy urnavirág[1]
- ananász (Ananas)
- Androlepis
- Araeococcus
- bilbergia (Billbergia)[2]
- bromélia (Bromelia)[3]
- Canistropsis
- Canistrum
- levélcsillag (Cryptanthus)[4] rejtettvirág[4]
- Deinacanthon
- Disteganthus
- Edmundoa
- Eduandrea
- Fascicularia
- Fernseea
- Forzzaea
- Greigia
- Hohenberg-bromélia (Hohenbergia)[5]
- Hohenbergiopsis
- Hoplocryptanthus
- Hylaeaicum
- Krenakanthus
- Lapanthus
- Hoplocryptanthus
- Lymania
- Neoglaziovia
- Regel-bromélia (Neoregelia)[6]
- fészektőrózsa (Nidularium)[7]
- Ochagavia
- Orthocryptanthus
- Orthophytum
- Portea
- Pseudaechmea
- Pseudananas
- Quesnel-bromélia (Quesnelia)[8]
- Rokautskyia
- Ronnbergia
- Sincoraea
- Ursulaea
- Wittmackia
- Wittrockia
Intergenerikus hibrid: × Niduregelia
Gazdasági jelentőségük
Több faj fontos élelmiszernövény, mint például az ananász (Ananas comosus).
Sok fajt dísznövénynek termesztenek.
Jegyzetek
- ↑ a b Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 292. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 315. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 318. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- ↑ a b Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 348. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 395. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 434. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 435. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 475. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
Források
- Siegfried Danert, Peter Hanelt, Johannes Helm, Joachim Kruse, Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította: Horánszky András és Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Simon Tibor. 1976 (első kiadás, ISBN 963 280 083 4), 1981 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 281 004 X). Budapest: Gondolat Kiadó. 371–372. o.
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
