Brády Zoltán

Brády Zoltán
SzületettBrádi Sándor Zoltán
1940. július 5.
Vajdahunyad
Elhunyt2024. június 16. (83 évesen)[1]
Foglalkozásaújságíró
KitüntetéseiSzent Márton-díj (1992)
A Wikimédia Commons tartalmaz Brády Zoltán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Brády Zoltán (Vajdahunyad, 1940. július 5. – 2024.június 16.) magyar újságíró.

Élete

Brádi Sándor mozdonyvezető és István Erzsébet felszolgáló gyermekeként született. 1946-ban szüleivel Erdélyből Miskolcra menekült. 1958-ban a Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett.

1958–1961 között vasutasként dolgozott a MÁV-nál. 1961–1966 között az ELTE BTK magyar–könyvtár szakos hallgatója, ezalatt az Egyetemi Lapok, majd a Népszabadság külső munkatársa, a Magyar Rádió társadalmi ösztöndíjasa volt. 1966–1968 között a Magyar Rádiónál dolgozott.

1968-ban szilenciumra ítélték, majd egy üzemi lap munkatársa lett. 1969–1973 között a Magyar Televízió, A HÉT műsorának szerkesztője volt. 1974-től irodalmi műhelyt vezetett IKIN (Ifjú Kommunista Írók Nemzedéke) néven a Vasas Művelődési Házban. 1974–1978 között a Magyar Ifjúságnál dolgozott; itt is szilenciumra ítélték. 1979–1986 között az Új Tükör munkatársa volt.

1983-ban a Legfelsőbb Bíróság bezúzásra ítélte A boldogság gyilkosai című könyvét. 1984–1988 között 11 sajtópere volt, később pénzbírságot, elzárást is kapott. 1986–1988 között a Képes Hét foglalkoztatta.

1988-ban elindította a Kapu című lapot, amelynek azóta is főszerkesztője.[forrás?][2] A lap 2019-ig nyomtatásban is megjelent, ezután csak az interneten volt olvasható, 2020 óta azonban az újság weboldalán nincs tartalom. Napjainkban már a régen feltöltött tartalmak sem elérhetőek, a folyóirat egykori weboldala véglegesen megszűnt.

Művei

  • Tigris a Bégmezőn. Három szatirikus egyfelvonásos (1976)[3]
  • Postás a fridzsiderben (1976) – a „Tigris a Bégmezőn. Három szatirikus egyfelvonásos” című könyvben jelent meg[3]
  • Vetéstől vetésig (1980, többekkel)
  • A boldogság gyilkosai, 14 riport a bűnről (1983 – bezúzták
  • Eltemettük a részeges nagymamát / A világ legszebb szerelme. Érzelmi dokumentumok; szerzői, Bp., 1985
  • Fekete doboz (betiltott írások, 1999)
  • Egy szerelem feljegyzései (1999)
  • Háton át... a mellbe; Magyar a Magyarért Alapítvány, Bp., 2005 (Artboulvar könyvek)
  • Olyan flashem volt...; Kapu, Bp., 2011

Jegyzetek

  1. ↑ Gyászhír – Brády Péter Facebook-oldala
  2. ↑ Horváth, Ádám (2012). „A magyar mentalitás tűr-tűr, aztán felrobban”. Barikád 4. (41.), 32-35. o. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.) „főszerkesztője. 1968- ban szilenciumot kapott, majd egy üzemi lap munkatársa lett. 1969-1973 között a Magyar Televízió szerkesztője volt. 1974 óta irodalmi műhelyt vezetett. 1974-1978 között a Magyar Ifjúságnál dolgozott és itt is szilenciumot kapott, majd 1979-1986 között az Új Tükör következett. 1983-ban a Legfelsőbb Bíróság bezúzásra ítélte A boldogság gyilkosai című könyvét. 1984-1988 között 11 sajtópere volt (az utolsó alkalommal pénzbírságra ítélték, melyet nem tudott kifizetni, ezért fogházba vitték). Kilenc könyve jelent meg.” 
  3. ↑ a b Brády Zoltán. MEK. ISBN 963-8477-31-8, ISBN 963-8477-37-7, ISBN 963-8477-38-5 (2000) 

Források

  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

Külső hivatkozások

  • Kortárs magyar írók
Nemzetközi katalógusok
  • irodalom Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap