Boksánbánya

Boksánbánya (Bocșa, Bokcshan)
Városháza
Boksánbánya címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Rang	város
Községközpont	Bocșa
Polgármester	Eugen Cismăneanțu
Irányítószám	325300
SIRUTA-kód	50969
Népesség
Népesség	12 949 fő (2021. dec. 1.)[1]
Magyar lakosság	119 (1%, 2021)[2]
Népsűrűség	156 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	170 m
Terület	130 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 22′ 29″, k. h. 21° 42′ 38″45.374722222222, 21.71055555555645.374722°N 21.710556°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 29″, k. h. 21° 42′ 38″45.374722222222, 21.71055555555645.374722°N 21.710556°E
Boksánbánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Boksánbánya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Boksánbánya (1899-ig Román-Bogsán, románul Bocșa, más néven Bocșa Montana, németül Bokschan, Deutsche-Bogschan-Németbogsán^[3]), város Romániában, Krassó-Szörény megyében, Resicabányától 15 km-re északnyugatra, a Berzava bal partján. Nevét a határában tömegesen épített szénégető boksákról kapta. Névutótagja az ősidők óta termelő bányáira utal.

Története

A település határában már a rómaiak is bányásztak aranyat. A várostól délre a Berzava felső folyása felett emelkedő hegycsúcson találhatók Bokcsavár csekély romjai. 1331-ben említik először. 1552-ben elfoglalta a török. 1595. július 8-án Borbély György lugosi ispán ostrommal foglalta vissza. 1604-ben ismét elfoglalta a török. 1659-ben Barcsay Ákos lugosi és karánsebesi bán katonái felrobbantották, de újra felépült. 1695-ben Arnót pasa ostrommal vette be és leromboltatta. Ezután már nem épült fel.

Ma határában vasércet bányásznak és vaskohói vannak. 1910-ben 3369 lakosából 1971 román (58,50%), 783 német (23,24%) és 485 magyar (14,39%) volt. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Boksánbányai járásához tartozott. 1992-ben 19 152 lakosából 16 253 román (84,86%), 1011 német (5,27%), 800 cigány (4,17%) és 791 magyar (4,13%) volt.

Itt született

• 1860-ban báró Szurmay Sándor vezérezredes, honvédelmi miniszter.
• 1877-ben Augustin Béla gyógyszerész, gyógynövénykutató, botanikus.
• 1878-ban Kiss Árpád színész.
• 1900-ban Zeno Vancea zeneszerző, zenetudós
• 1909-ben Szörényi József pedagógus, főiskolai tanár, a pedagógusnevelés kiemelkedő egyénisége.
• 1987-ben Laura Rus labdarúgó.

Jegyzetek

További információk

• Bokor József (szerk.). Bogsán, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Boksánbányáról és a Boksánbányai várromról dióhéjban