Benzalkónium-klorid
| Benzalkónium-klorid | |||
 | |||
| Más nevek | N-alkil-N-benzil-N,N-dimetilammónium-klorid, alkildimetilbenzilammónium-klorid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 8001-54-5 | ||
| EINECS-szám | 264-151-6 | ||
| |||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Moláris tömeg | (keverék) | ||
| Megjelenés | fehér vagy sárgásfehér por, illetve kocsonyás, sárgásfehér darabok[1] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Maró (C) Veszélyes a környezetre (N)[2] | ||
| R mondatok | R21/22, R34, R50[2] | ||
| S mondatok | (S2), S36/37/39, S45, S61[2] | ||
| LD50 | 240 mg/kg (patkány, szájon át)[2] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A benzalkónium-klorid (INN: benzalkonium chloride) (alkil-dimetil-benzil-ammónium-klorid) eltérő hosszúságú alkilcsoportokat tartalmazó alkil-benzil-dimetil-ammónium kloridok keveréke. Általában antiszeptikumnak vagy spermicid anyagnak használják. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Benzalkonii chloridum néven hivatalos.
Kémia
Az anyag a kvaterner ammóniumvegyületek csoportjába tartozik és kationos felületaktív hatása is van. A C12-C14 alkilhosszúságú változatai mutatják a legerősebb antibakteriális hatást.
