Auersperg család

Az Auersperg család régi osztrák grófi és hercegi család, mely a hagyomány szerint a XI. században került a mai Krajnába. Eredetileg Urspergnek hivták. Nevüket az Illíriában található Auersperg mezővárosról kapták. Első ősük, Adolf 1067 óta birtokolta azt.

A család a XII. században a német-római és a bizanci császárokkal, a clevei grófokkal, a bajor hercegekkel s a krainburgi őrgrófokkal állott rokonságban. Az 1466-ban meghalt Engelhardnak, Krajna örökös kapitányának és kamarásának két fia volt: Pongrácz (Pankraz) (meghalt 1496-ban) és Folkrád (Vollrad) (meghalt 1494-ben). Tőlük származik a család két főága. A Folkrád-ág legnevezetesebb képviselője volt András (1557-93), aki a törökök ellen a horvát végeken vívott harcokban tűnt ki. A birodalmi bárói rangot 1538-ban kapták meg. Pongrácz unokájának, Herbard-nak (született 1528-ban) két fia született, Farkas Engelbert és Kristóf így ez az ág ismét kétfelé szakad. Kristóf unokája Herbard (született 1613-ban), aki kamarás, krajnai örökös marsall és károlyvárosi parancsnok volt, 1649-ben, az országgyűlés CXII. törvénycikke szerint indigenátust (honfiúsítás) nyert.

Hercegi ág

Testvére János Wajkard III. Ferdinánd kegyeltje volt, 1653-ban birodalmi hercegi rangot kapott. Az 1655. országgyűlés 118. törvénycikke szerint honfiúsítatott. Később I. Lipót alatt kegyvesztett lesz és el kell vonulni az udvarból. Tőle származik a hercegi ág. Legidősebb fia, Ferenc titkos tanácsos, altáborszernagyként részt vett a magyarországi harcokban és azután egy ideig károlyvári főparancsnok volt.

A hercegi ág neves tagja még Károly (született 1750-ben) táborszernagy és az Aranygyapjas rend tagja, aki 1805-ben Bécs hadi parancsnoka volt. Egyik feladata a dunai híd felégetése lett volna a francia hadsereg érkezése előtt. Elkésett, így a franciákat nem sikerült feltartóztatni. A herceg innentől kegyvesztett lett és Morvaországba költözött.

  • Johann Weikhard von Auersperg (János Vajkard) (1615–1677)
  • Johann Ferdinand von Auersperg (János Ferdinánd) (1655–1705)
  • Franz Karl von Auersperg (Ferenc) (1660–1713)
  • Heinrich Josef von Auersperg (József) (1697–1783)
  • Karl Josef Anton von Auersperg (Károly József) (1720–1800)
  • Karl Wilhelm von Auersperg (Károly) (1750–1822)
  • Karl Wilhelm II. von Auersperg (1782–1827)
  • Karl Wilhelm von Auersperg (Károly Vilmos) (1814–1890), 1867–68 között Ciszlajtánia miniszterelnöke.
  • Adolf Karl von Auersperg (1821–1885), Karl Wilhelm öccse, 1871–1879 között Ciszlajtánia miniszterelnöke.
  • Karl Auersperg (1859–1927)

Grófi ág

A család több tagja is fontos szerepet játszott a magyar történelemben. Rokonságba kerültek több magyar családdal (pl. Haller grófokkal, Festetics grófokkal, Szapáry grófokakal stb.)

A grófi ágból Kajetán, Miklós és Jodok 1802-ben lettek honfiúsítva.

Címer

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A hercegi címer
A hercegi címer

Híres családtagok

Az Auersperg-palota
Az Auersperg-palota
  • Adolf Carl Daniel von Auersperg (1821–1885), 1871–1879 között Ciszlajtánia miniszterelnöke.
  • Alexander von Auersperg (Auersperg Antal Sándor) (1806–1876), politikus, író. Írói álneve: Grün Anasztáz.[1]
  • Andreas von Auersperg (Auersperg András) (1557–1593), katonai parancsnok, a „Keresztény Achilles”.
  • Franz Karl Auersperg (1935–2008), osztrák politikus.
  • Gottfried Leopold von Auersperg (1818–1893), tábornok.
  • Herbard VIII. von Auersperg (Auersperg Herbard) (1528–1575), hadseregparancsnok.
  • Johann Adam von Auersperg (Auersperg János Ádám) (1721–1795), A bécsi Auersperg-palota építtetője.
  • Johann Weikhard von Auersperg (Auersperg János Wajkard) (1615–1677), miniszter.
  • Joseph Franz Anton von Auersperg (1734–1795), passau-i érsek, bíboros
  • Karl Maria Alexander von Auersperg (Auersperg Károly) (1859–1927), politikus.
  • Leopold von Auersperg (Auersperg Lipót) (1855–1918), politikus.
  • Maximilian Anton Karl von Auersperg (Auersperg Károly) (1771–1850), tábornok.

Kastélyok, kúriák

Szlovéniában:

Jegyzetek

  1. ↑ További információ: Vasárnapi Ujság 1876. 314. l.

Források

  • Családfa
  • Pallas Nagylexikon
  • Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: I. kötet [Aaron - Benyovszky]. Pest: Friebeisz István. 1857. 73–75. o.  
  • Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet