Apáthy-szikla

Apáthy-szikla
Magasság	242 m
Hely	Budapest, II. kerület
Elhelyezkedése
Apáthy-szikla Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 49″, k. h. 18° 59′ 31″47.530277777778, 18.99194444444447.530278°N 18.991944°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 49″, k. h. 18° 59′ 31″47.530277777778, 18.99194444444447.530278°N 18.991944°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Apáthy-szikla témájú médiaállományokat.

Az Apáthy-szikla egy Budapest II. kerületében található védett természeti érték.

Leírása

Budapest II. kerületében, Nyék városrész déli részén található, a 376 méter magas Látó-hegy főtömbjének délnyugatra előreugró, látványos sziklaképződménye. A szirt egy dolomitrög, amely az Ördög-árok mély völgyének lipótmezei szakasza fölé magasodik, falszerű, meredek lejtővel. A Kőkaputól délnyugatra található, 242^[1] méter magas. A nevét a terület egykori tulajdonosától kapta, alatta volt egykor a lipótmezei vendéglő és az Apáthy-major;^[2] utóbbi a Vadaskert erdejének délkeleti szélén terült el, a Kondor utca 5–7. szám alatt. Az Apáthy-szikla felszíne 1977 óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület (20/14/TT/77).^[3] A védett terület nagysága 5,745 hektár, határai a Nagybányai út, a Madár utca, a Páfrányliget utca és a Görgényi út. A szikla tetejéről szép kilátás tárul a kiránduló elé, a város távolabbi pontjaira is ellátni.

Flórája

A szikla területén tölgyes, sajmeggyes és cserszömörcés karsztbokorerdő él, és sziklagyepek, de látható sziklahasadék-társulás, nyílt dolomitgyep, sziklafüves lejtősztyep, nyúlfarkfüves gyep is. Az egyik különleges növény a budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana), ami jégkorszaki maradványnak tekinthető. Ezen kívül 26 védett növényfaj él itt, köztük a hegyi árvalányhaj (Stipa joannis), a törpe nőszirom (Iris pumila), a magyar repcsény (Erysimum odoratum), és az István király-szekfű (Dianthus plumarius ssp. regis-stephani).

Faunája

A sziklán védett állatok is élnek, köztük hét futrinkafaj, mint pl. a dunántúli kékfutrinka (Carabus germarii), a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), az imádkozó sáska (Mantis religiosa). A rovarok közül még él itt kardoslepke (Iphicides podalirius), atalantalepke (Vanessa atalanta) és halálfejes lepke (Acherontia atropos). A hüllők közül a fali gyík (Podarcis muralis), a zöld gyík (Lacerta viridis) és a közönséges lábatlangyík (Anguis fragilis) élőhelye. A szikla körül megfigyelhetőek a környező erdők madarai is, például holló (Corvus corax) és héja (Accipiter gentilis). Érdekesek a sziklákon megtalálható fúrókagyló nyomok, amelyek azt jelzik, hogy a terület egykor tenger alatt volt.

Jegyzetek

Irodalom

• Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 59. o. ISBN 963-05-6410-6  
• Pápa Miklós: Budai hegyek útikalauz. Sport Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1956
• Pápa Miklós – Dénes György: Budai-hegység útikalauz. Sport, Budapest, 1982. 217. oldal ISBN 963 253 300 3
• Budai-hegység turistatérkép, Cartographia, Budapest, 2011 ISBN 978 963 353 106 8

Külső hivatkozás

• Budapest védett természeti értékei 4.