Annus József : Életpályája, Művei, Források, Jegyzetek Wikipédia, a szabad enciklopédia

Annus József

Annus József
Született	Annus József 1940. május 6. Maroslele
Elhunyt	2005. december 14. (65 évesen) Deszk
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Lengyel Zsuzsanna (1960-2005)
Szülei	Annus József (1913-1996) Putyora Erzsébet (1916-1976)
Foglalkozása	író, szerkesztő, országgyűlési képviselő
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.) magyarországi parlamenti képviselő (1994. június 28. – 1998. június 17.) főszerkesztő (1996–, Szabad Föld)
Iskolái	Szegedi Tanárképző Főiskola (–1959)
Kitüntetései	A Magyar Művészetért Alapítvány Díja (1990) Tamási Áron-díj (1993)

Parlament.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Annus József (Püspöklele, 1940. május 6. – Deszk, 2005. december 10.) magyar író, szerkesztő, országgyűlési képviselő.

Életpályája

Szülei: Annus József (1913-1996) és Putyora Erzsébet (1916-1976) voltak. Főiskolai tanulmányait a Tanítóképző Főiskolán járta, Szegeden, 1954–1959 között. 1959–1961 között a királyhegyesi, 1961–1968 között pedig a nagylaki általános iskolában tanított, miközben írni kezdett. 1968–1970 között a Csongrád Megyei Hírlap munkatársa volt. 1970–1971 között a Tiszatáj című irodalmi folyóirat segédszerkesztője volt. 1971–1972 között olvasószerkesztő, 1972–1986 között pedig főszerkesztő-helyettes volt. 1986-ban a lap működését felfüggesztették, állásából eltávolították. 1986–1988 között a Móra Ferenc Múzeum gyűjteménykezelője volt. 1988–1989 között a Móra Ferenc Könyvkiadó szegedi szerkesztője volt. 1989-ben rehabilitálták. 1989–1996 között a Tiszatáj főszerkesztője volt. 1996–2000 között a Szabad Föld főszerkesztője volt. 1989–1998 között az Írószövetség elnökségi tagja volt.

1967–1989 között a Magyar Szocialista Munkáspárt, 1989–től az MSZP tagja volt. 1990–1998 között országgyűlési képviselő, 1990–1994 között a honvédelmi bizottság tagja volt.

2005. december 14-én hunyt el Deszken.

Írói világa elsősorban a paraszti élethez és az onnan származó értelmiségiek sorsfordulóihoz kapcsolódott.

Kapcsolata az állambiztonsággal

„Tihanyi”, majd „Csanádi” néven is szerepelt az állambiztonság beszervezettjei között, de állítólagos beszervezését 1978-ban tudta nélkül végezték, a vele való beszélgetéseket úgy jelentve, mintha a nevezett ügynök lenne. Saját kezűleg beszervezési nyilatkozatot nem írt alá, kárt ilyen minőségben senkinek sem okozott.^[1]

Művei

Pányván (novellák, 1977)
Húsvéthétfő (kisregény, novellák, 1978)
Szintén Fickó (ifjúsági regény, 1980)
Kodács király csatái (mese, 1982)
Esti üzenetek (novellák, 1984)
Békebeli csaták (ifjúsági regény, 1986)
Kánon (regény, 1989)
Igazándi (ifjúsági regény, 1991)
A meggyfa magasában (novellák, 1997)
Eltérített Pegazus (emlékezések, irodalmi anekdoták, 2003)

Források

Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7