Agyrázkódás

Agyrázkódás
Az agyrázkódás kialakulásának mechanizmusa
Latinul	commotio cerebri
Angolul	concussion
Osztályozás
BNO-10	S0600 Agyrázkódás
BNO-9	850
Leírás
Érintett szervek	agy
Etiológia	koponyát érő nagy erőbehatás
Főbb tünetek	eszméletvesztés, tudatzavar, amnézia, fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, ortosztatikus vérnyomásesés
Diagnosztika	pozitív anamnézis és státusz, negatív koponya-CT
Szövődmények	posztkommóciós szindróma: fejfájás, szédülés, ájulásérzés, ingerlékenység
Kezelés	fektetés, ágynyugalom, bő folyadékbevitel; nyugtató, fájdalomcsillapító, agyi keringés- és anyagcsere-javító gyógyszerek
Kórjóslat	3–4 héten belül gyógyul
Adatbázisok
MedlinePlus	000799
eMedicine	aaem/123  sports/27
MeSH ID	D001924
A Wikimédia Commons tartalmaz Agyrázkódás témájú médiaállományokat.

Az agyrázkódás (latinul commotio cerebri, angolul concussion) az agy reverzibilis (tehát nem maradandó) sérülése. A fedett agysérülések (más néven zárt koponyasérülések) csoportjába tartozik, azok legenyhébb formáját képviseli. A koponyát ért erőbehatásra elmozdul az agy, és a sérülés oldalán, majd az ellenoldalon is a koponyacsontokhoz csapódik, ez pedig az agykéreg és az agytörzs összeköttetéseinek átmeneti funkciózavarát idézi elő.

Sajátosságai

A közhiedelemmel ellentétben az agyrázkódásnak nem feltétele az eszméletvesztés, sőt az agyrázkódások ~90%-a nem is jár eszméletvesztéssel.^[1] Azonban előfordulhat pár másodperctől néhány percig tartó eszméletvesztés, tudatzavar pedig tovább is fennállhat, legfeljebb egy órán át. Jellemző tünet az emlékezetkiesés (amnézia), mely kiterjed a sérülés idejére (congrad amnesia) valamint az azt megelőző (retrograd amnesia) és követő (anterograd amnesia) rövid időszakra is. Az esetek többségében fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység, koncentrációzavar, ingerlékenység és ortosztatikus vérnyomásesés (felálláskor hirtelen vérnyomáscsökkenés) is fellép. Gyakori emellett a képernyők okozta diszkomfortérzés, fejfájás, látás- és alvászavarok, kognitív tünetek, valamint a tünetek testmozgásra, fizikai munkára fokozódó jellege.^[2] A posztkommóciós panaszok, azaz a fent említett tünetek még hetekig fennállhatnak, sőt ritka esetekben akár hónapokig is elhúzódhatnak.

Agyrázkódás esetében a koponya-CT, MR- és egyéb képalkotó vizsgálatok nem mutatnak szöveti elváltozást, agykárosodást.

Elsősegélynyújtásként alapesetben a beteg lefektetése javasolt, megemelt felsőtesttel, eszméletlenség esetén stabil oldalfekvésben.

Az agyrázkódás további kezelésének alapja néhány napos ágynyugalom (lehetőleg kórházi megfigyelés alatt), amit még hetekig tartó pihenés követ. Ajánlatos a bőséges folyadékfogyasztás, mellőzve az alkoholos italokat. Szükség lehet nyugtató, fájdalomcsillapító alkalmazására és infúziós folyadékbevitelre is. A posztkommóciós szindróma kezelésére agyi keringés- és anyagcsere-javító gyógyszerek is adhatók.

Az agyrázkódás általában 3–4 héten belül gyógyul, jogi értelemben azonban az enyhe fokú agyrázkódást 8 napon belül gyógyuló sérülésnek vélelmezik. Csak közepes és súlyos fokú agyrázkódás esetén van szó 8 napon túl gyógyuló sérülésről.^[3] Azonban ritkábban, az esetek ~ 10-15%-ában a tünetek tovább is elhúzódhatnak^[4], akár hónapokig vagy extrém esetekben évekig. Ezt Post Concussion Syndrome-nak vagy Prolonged Concussion Symptoms-nak nevezik angolul^[5].

Elsősegélynyújtás

Koponya–agysérülteknél, ha gerincsérülés lehetősége nem merül fel(!), a beteg lefektetése az elsődleges, az alábbiak szerint:

• Az eszméleténél lévő beteget hanyatt kell fektetni, a felsőtestet 20–30°-kal megemelve (például felpolcolással). Ezzel csökkenthető a koponyaűri nyomás.
• Eszméleténél lévő beteg koponyaalapi törésének gyanújakor (véres liquorcsorgás az orrból, fülből, garatból; pápaszem-vérömleny; szaglás elvesztése) előnyösebb a lapos fektetés, így az agyi légembólia veszélye csökkenthető.
• Az eszméletlen, de spontán lélegző beteget stabil oldalfektetésben kell részesíteni, az előbbiek szerint megemelt felsőtesttel vagy lapos fekvésben.
• Légzésmegálláskor természetesen minden esetben a légutak szabaddá tétele és lélegeztetés, ha pedig keringésmegállás is fellép, akkor újraélesztés végzendő.

Ha a nyaki gerinc sérülésének esélye fennáll, és jelen vannak képzett segélynyújtók, a fektetést megelőzően és közben is mindvégig rögzíteniük kell a nyaki gerincet. Ha nincs jelen tapasztalt segélynyújtó, kerülni kell a sérült gerinc elmozdulását, kivéve újraélesztéskor vagy ha a beteg egyéb okból életveszélyben van.

Tudatzavar esetén különösen fontos odafigyelni, hogy ne kerülhessen hányadék vagy vér a légutakba.

Az említetteken túl gondoskodni kell a beteg túlzott felmelegedésének (hipertermia) vagy lehűlésének (hipotermia) megelőzéséről. Végül, az esetleges külső sérülések is ellátandók.

Jegyzetek

Források

• Flautner L., Sárváry A. (szerk.): A sebészet és traumatológia tankönyve. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 963-9214-16-7
• S. Müller: Memorix. Sürgős esetek ellátása. 7. kiad. Ford. Márton E., Tatár G., Gőbl G. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007. ISBN 978-963-9656-28-4
• Szirmai I. (szerk.): Neurológia. 2. jav., bőv. kiad. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2007. ISBN 963-242-934-6

Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.