Adèle élete – 1–2. fejezet
| Adèle élete – 1–2. fejezet (La vie d'Adèle : Chapitres 1 & 2) | |
| 2013-as francia–belga–spanyol film | |
 | |
| Rendező | Abdellatif Kechiche |
| Producer | Abdellatif Kechiche |
| Vezető producer | Abdellatif Kechiche |
| Alapmű | Julie Maroh: Kék angyal |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró | Abdellatif Kechiche |
| Főszerepben | Adèle Exarchopoulos Léa Seydoux |
| Zene | Jean-Paul Hurier |
| Operatőr | Sofian El Fani |
| Vágó | Ghalia Lacroix Albertine Lastera Camille Toubkis |
| Gyártás | |
| Gyártó |
|
| Ország |  Franciaország
 Spanyolország |
| Nyelv | francia |
| Játékidő | 179 |
| Költségvetés | 4 millió euró [1] |
| Képarány | 2,35:1 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Artificial Eye Canal+ Eurimages France 2 Cinéma Radio Télévision Belge Francofone Vertigo Films |
| Bemutató | 2013 Cannes; 2013. október 10. Magyarország |
| Díj(ak) | Arany Pálma, FIPRESCI Nagydíj, Louis Delluc-díj |
| Korhatár |     |
| Bevétel | 2.674.428 USD [2] |
| További információk | |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Adèle élete – 1–2. fejezet témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Adèle élete (teljes címe: Adèle élete – 1–2. fejezet, eredeti címe: La vie d'Adèle : Chapitres 1 & 2) 2013-ban bemutatott francia-belga-spanyol filmdráma Abdellatif Kechiche rendezésében.
A filmet a 66. cannes-i fesztivál versenyprogramjában mutatták be, ahol elnyerte az Arany Pálmát, továbbá a filmkritikusok és újságírók által odaítélt FIPRESCI-díjat is. A fesztivál történetében ez volt az első alkotás, amelyért a fődíjat a rendezőn kívül az alkotásban részvevő más személyek is átvehették.[3][4][5]
A film alapjául a francia Julie Maroh[6] 2010-es A kék egy meleg szín című képregényalbuma szolgált[7], amely számos díjat nyert.[8] A filmet Észak-Amerikában a Telluride Film Festivalon mutatták be.
A cselekmény összefoglalása
 | Alább a cselekmény részletei következnek! |
A tizenöt éves Adèle barátnőivel együtt úgy gondolja, hogy egy lánynak a fiúkkal kell ismerkednie, és a nagy szerelemről álmodik. Azt hiszi, meg is találta azt a kicsivel idősebb Thomas személyében, aki rejtélyes, de kedves fiú. Miközben randevúzik a fiúval, elmegy mellettük egy leszbikus pár, melynek egyik tagja, a kék hajú Emma megigézi Adèle-t. Emma még az álmaiban is megjelenik, méghozzá szexuális vágyait felkorbácsolva, ami megrémíti a lányt. Adèle megpróbálja elhessegetni ezeket az érzéseket és a Thomashoz fűződő kapcsolatára koncentrálni, de rájön, hogy mégiscsak a lányok vonzzák inkább. Először egy iskolatársa kezd ki vele, amit Adèle komolyan vesz, de a lány másnap durván visszautasítja, mondván, hogy nem gondolta volna Adèle-ről, hogy „erre gerjed”. Amikor fiúbarátja és lelkitársa, Valentin (a magyar származású Sandor Funtek – Funtek Frigyes fia[9] – alakítja) elviszi egy melegbárba, akkor Adèle addig kóborol a környéken, amíg egy másik bárban meg nem találja Emmát. Emma képzőművészeti egyetemista, és a két lány fokozatosan egyre közelebb kerül egymáshoz. Azonban a közöttük lévő életkorbeli, társadalmi, kulturális különbségek felőrlik a kapcsolatukat.
 | Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Szereplők
- Adèle Exarchopoulos – Adèle
- Léa Seydoux – Emma
- Jérémie Laheurte – Thomas
- Catherine Salée – Adèle's mother
- Aurélien Recoing – Adèle's father
- Sandor Funtek – Valentin
Díjak, elismerések
- 2013: Arany Pálma (Cannes-i fesztivál)
- 2013: FIPRESCI-díj (cannes-i fesztivál)
- 2013: FIPRESCI Nagydíj
- 2013: Louis Delluc-díj
- 2013: Brit Független Filmdíj – legjobb nemzetközi független film
- 2013: Dallas–Fort Worth-i Filmkritikusok Szövetségének díja – legjobb idegen nyelvű film
- 2013: Bostoni Online Filmkritikusok Szövetségének díja – legjobb idegen nyelvű film
- 2013: Indianai Filmkritikusok Szövetségének díja – legjobb idegen nyelvű film
- 2013: Kansas City-i Filmkritikusok Egyesületének díja – legjobb idegen nyelvű film
- 2013: Los Angeles-i Filmkritikusok Szövetségének díja – legjobb idegen nyelvű film
- 2013: New York-i Filmkritikusok Egyesületének díja – legjobb idegen nyelvű film
- 2013: Online Filmkritikusok Szövetségének díja – legjobb idegen nyelvű film
- 2013: San Franciscó-i Filmkritikusok Egyesületének díja – legjobb idegen nyelvű film
- 2013: St. Louis-i Filmkritikusok Szövetségének díja – legjobb idegen nyelvű film
Fogadtatás
A főszereplők: Adèle Exarchopoulos, Jérémie Laheurte és Léa Seydoux, valamint a rendező Abdellatif Kechiche, a 2013-as Cannesi filmfesztiválon.
A film Cannes-ban sokkolt néhány kritikust a hosszú[10] és nyíltan ábrázolt szexjeleneteivel (noha mű nemi szerveket használtak),[11] néhányan odáig ragadtatták magukat, hogy a filmet meg kellene vágni, mielőtt a moziba kerülhetne.[12] Sok kritikus az Arany Pálma legnagyobb esélyesének tartotta a filmet.[12][13][14][15]
Justin Chang, a Variety kritikusa szerint a film az elmúlt idők "legnyíltabb leszbikus szexjeleneteit" tartalmazza.[16] Jordan Mintzer a The Hollywood Reportertől úgy vélte, hogy annak ellenére, hogy a film három órás, azt "egyben tartják Léa Seydoux és az újonc Adèle Exarchopoulos egymást követő jelenetei, amelyek egyértelműen nagyszerű alakítások".[17]
A The Daily Telegraph kritikusa, Robbie Collin a maximális öt csillagot adta a filmnek és arra tippelt, hogy az nyeri az Arany Pálmát. Ezt írta: "Kechiche filmje három órás, és ezzel a hosszal az egyetlen bajom az, hogy akár még további hét órát is szívesen néztem volna belőle. Rendkívüli, elnyújtott robbanása az élvezetnek, bánatnak, kéjnek és a reménynek, és ezen belül találjuk a fesztivál két legjobb alakítását Adèle Exarchopoloustól és Léa Seydouxtól."[18] A The Guardian kritikájában Peter Bradshaw hozzáteszi, hogy "ez a valódi szenvedélyes filmgyártás" és a lehetséges ötből négy csillagot adott rá.[6] Stephen Garrett a The New York Observertől azt írta, hogy a film "nem más, mint győzelem" és "a szexuális felvilágosodás egyik jelentős műve.[19]
A szerző, Julie Maroh azonban kevésbé volt elégedett a filmmel. Azt mondta, nem tartja a filmet hamisnak, csupán „ugyanannak a történetnek … egy másik változata”.[20] Kritizálta a filmben a szexjeleneteket, a pornóhoz hasonlította őket. Azt mondta: "A heteroszexuálisok azért nevettek rajta, mert nem értik és nevetségesnek tartják a jeleneteket. A melegek pedig azért nevettek, mert nem volt meggyőző és nevetséges volt."[21] Így folytatta:
| „ | Mint feminista és leszbikus néző, nem tudom támogatni azt az irányt, amelyet Kechiche vett ezekben a kérdésekben. De szeretném hallani, mit gondolnak más nők erről. Ez csupán az én személyes véleményem. | ” |
– Julie Maroh | ||
Magyar nyelvű ismertetők, kritikák
- Önmagában a szerelem – Port.hu
- A kellem bódító varázsa – Revizor
- A legmelegebb szín a kék – filmtett.ro[halott link]
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Blue is the Warmest Color című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ Clarisse Fabre, 2013
- ↑ Blue is the Warmest Color. Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2013. október 20.)
- ↑ Az AFP tudósítása (2014.02.04.) A fesztivál zsűrije az Arany Pálmán felül a két főszereplőnek kívánta adni a legjobb női alakítás díját is, megosztva, azonban ezt a fesztivál szabályzata nem teszi lehetővé. Azt az áthidaló megoldást találták ki, hogy a rendezéssel azonos értékű alkotói tevékenységnek minősítették a színészi teljesítményt is, és így a rendező mellett a két nőnek is jár az Arany Pálma. Minthogy azonban csak egy példány állt rendelkezésre, azt a rendező vehette át, a két plusz szobrot pedig külön gyártatták le, és egy ünnepség keretében adták át a két színésznőnek 2014. február 4-én.
- ↑ A 2003-as cannes-i fesztivál díjai
- ↑ A Radio France International tudósítása
- ↑ a b Peter Bradshaw, 2013
- ↑ (franciául), Le bleu est une couleur chaude, Glénat – Hors collection, 2010, ISBN 978-2-7234-6783-4
- ↑ A képregény díjai:
- Prix Jeune Auteur au Salon de la BD et des Arts Graphiques de Roubaix 2010
- Conseil Régional au festival de Blois 2010[halott link]
- Prix du Public Fnac-SNCF au Festival d'Angoulême 2011
- "Isidor" du site altersexualite.com
- Prix BD des lycéens de la Guadeloupe Archiválva 2013. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Prix du Meilleur album international lors du 4e Festival international de la BD d'Alger en 2011 Archiválva 2013. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Az [Origo] cikke
- ↑ Le Figaro tudósítása
- ↑ The Daily Beast tudósítása
- ↑ a b A BBC News tudósítása
- ↑ A Vulture tudósítása
- ↑ A Guardian tudósítása
- ↑ Az Atlantic tudósítása
- ↑ A Variety tudósítása
- ↑ The Hollywood Reporter tudósítása
- ↑ A Daily Telegraph cannes-i beszámolója
- ↑ A New York Observer tudósítása
- ↑ Adèle's bluePDF(18.5 MB) - Text by Julie Maroh about the film and its aftermath
- ↑ A Guardian cikke
Források
- ↑ Clarisse Fabre, 2013: Fabre, Clarisse: Des techniciens racontent le tournage difficile de "La Vie d'Adèle" (francia nyelven). Le Monde, 2013. május 24. [2013. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
- ↑ Az AFP tudósítása (2014.02.04.): AFP: La Palme d'or remise aux deux actrices de "La Vie d'Adèle". festival-cannes.fr. (franciául) Párizs: Festival de Cannes (2014. február 4.) (Hozzáférés: 2014. február 6.) arch
- ↑ A 2003-as cannes-i fesztivál díjai: Cannes Film Festival: Awards 2013. Cannes, 2013. május 26. [2013. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
- ↑ A Radio France International tudósítása: Blue is the warmest colour team win Palme d'Or at Cannes 2013. RFI, 2013. május 26. [2013. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
- ↑ Peter Bradshaw, 2013: Cannes 2013: La Vie D'Adèle Chapitres 1 et 2 (Blue is the Warmest Colour) – first look review. The Guardian, 2013. május 24. [2013. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
- ↑ Az [Origo] cikke: Varga Ferenc: Magyar srác a cannes-i fődíjas filmben. origo.hu. Budapest: Origo (2013. május 27.) (Hozzáférés: 2014. február 6.) arch
- ↑ Le Figaro tudósítása: Mathilde Cesbron: Cannes 2013 : les scènes les plus sexe du Festival. lefigaro.fr. Párizs: Le Figaro (2013. május 26.) (Hozzáférés: 2014. február 6.) arch
- ↑ The Daily Beast tudósítása: The Stars of ‘Blue is the Warmest Color’ On the Riveting Lesbian Love Story. The Daily Beast, 2013. szeptember 1. [2013. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
- ↑ A BBC News tudósítása: Lesbian drama tipped for Cannes' Palmes d'Or prize. BBC News, 2013. május 24. [2013. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
- ↑ A Vulture tudósítása: The Ten-Minute Lesbian Sex Scene Everyone Is Talking About at Cannes. Vulture, 2013. május 24. [2013. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
- ↑ A Guardian tudósítása: Blue is the Warmest Colour installed as frontrunner for Palme d'Or. The Guardian, 2013. május 24. [2013. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
- ↑ Az Atlantic tudósítása: The Best Film at Cannes Is the French, Lesbian Answer to Brokeback Mountain. The Atlantic, 2013. május 25. [2013. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
- ↑ A Variety tudósítása: Cannes Film Review: ‘Blue Is the Warmest Color’. Variety, 2013. május 24. [2013. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
- ↑ The Hollywood Reporter tudósítása: Blue Is the Warmest Color: Cannes Review. The Hollywood Reporter, 2013. május 24. [2013. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
- ↑ A Daily Telegraph cannes-i beszámolója: Cannes 2013: Blue is the Warmest Colour, review. Daily Telegraph, 2013. május 24. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
- ↑ A New York Observer tudósítása: Cannes: Ebullient Lesbian Romance Blue Is the Warmest Color Is Stark Contrast to Dour Nebraska. New York Observer, 2013. május 25. [2013. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
- ↑ A Guardian cikke: Child, Ben. „Blue Is the Warmest Colour sex scenes are porn, says author of graphic novel”, The Guardian, 2013. május 30.. [2013. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. február 6.)
További információk
- Hivatalos honlap[halott link] (angol)
- Adèle élete - 1-2. fejezet a PORT.hu-n (magyarul)
- Blue is the Warmest Color) az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Blue is the Warmest Color a Rotten Tomatoes oldalon (angolul)
Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
