Úszfalva

Úszfalva (Uzovce)
Úszfalva temploma.
Úszfalva temploma.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rangközség
Első írásos említés1370
PolgármesterJaroslav Golodžej
Irányítószám082 66
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámSB
Népesség
Teljes népesség532 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség95 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság388 m
Terület5,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 05′, k. h. 21° 11′49.083333333333, 21.18333333333349.083333°N 21.183333°EKoordináták: é. sz. 49° 05′, k. h. 21° 11′49.083333333333, 21.18333333333349.083333°N 21.183333°E
Úszfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Úszfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Úszfalva (szlovákul: Uzovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése

Kisszebentől 7 km-re keletre, a Tarca fölött fekszik.

Története

A 13. századtól a 19. századig a Tekule nemzetségből származú Úsz család birtoka volt. 1370-ben „Wzfalua” alakban említik először, de a község honlapja szerint már 1280-ban van róla írásos feljegyzés „Uzfalva” néven. Első temploma már a 14. század első felében állt a mai templom helyén. 1427-ben 11 portája adózott. 1715-ben 8 háztartása fizetett adót. 1787-ben 23 házában 239 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „USZFALVA. Uszovce. Tót falu Sáros Várm. fekszik Sz. Györgyhöz közel, és ennek filiája; földgye középszerű.[2]

A 19. században a Péchy és más családok szereztek itt birtokot. 1828-ban 45 háza és 346 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, vászonszövéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Uszfalu, (Uzowce), Sáros v. tót falu, Sz. György fil., 287 kath. 4 ev., 6 zsidó lak. F. u. Usz nemzetség. Ut. p. Eperjes.[3]

A 19. század közepétől sok lakója kivándorolt. 1880-ban 244-en éltek itt. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

1946-ig szeszgyár működött a községben. Földműves szövetkezetét 1958-ban alapították.

Népessége

1910-ben 276, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 478 szlovák lakosa volt.

2011-ben 525 lakosából 506 szlovák.

Nevezetességei

  • Szent Kereszt temploma 1800-ban épült a régi templom helyén klasszicista stílusban.
  • Kastélya a 19. század utolsó harmadában, historizáló stílusban épült.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

  • Hivatalos oldal
  • E-obce.sk
  • Községinfó
  • Úszfalva Szlovákia térképén
Sablon:Kisszebeni járás
  • m
  • v
  • sz
A Kisszebeni járás települései
Kisszeben (Sabinov)
Alsószalók (Nižný Slavkov) · Bajorvágás (Bajerovce) · Berzevice (Brezovica) · Bodonlaka (Bodovce) · Csendespatak (Tichý Potok) · Daróc (Šarišské Dravce) · Décső (Ďačov) · Deléte (Daletice) · Fazekasrét (Lúčka) · Felsősom (Drienica) · Gombosszentgyörgy (Hubošovce) · Hámbor (Brezovička) · Héthárs (Lipany) · Hőnig (Hanigovce) · Jakabfölde (Jakubova Voľa) · Jákórésze (Jakovany) · Jernye (Jarovnice) · Kisszebenmajor (Červená Voda) · Krivány (Krivany) · Litinye (Ľutina) · Magas (Vysoká) · Magyarjakabfalva (Jakubovany) · Milpos (Milpoš) · Nyársardó (Ražňany) · Olajpatak (Olejníkov) · Olysó (Oľšov) · Osztrópatak (Ostrovany) · Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves) · Polony (Poloma) · Pusztasalgó (Uzovský Šalgov) · Ratvaj · Roskovány (Rožkovany) · Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany) · Széprét (Krásna Lúka) · Szinyefő (Renčišov) · Tarca (Torysa) · Tarcadobó (Dubovica) · Tarkő (Kamenica) · Tótselymes (Šarišské Sokolovce) · Úszfalva (Uzovce) · Úszpeklény (Uzovské Pekľany) · Vörösalma (Červenica pri Sabinove)
szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap