Égei-tenger

Égei-tenger
Az Égei-tenger Szantorininél
Ország(ok)	Görögország, Törökország
Hely	a görög félsziget és Anatólia között
Elsődleges források	Büyük Menderes Küçük Menderes Almyrós Potamós Enipeas Gediz Inachos Krausidonas Marica Sedountas Yassıçay
Felszíni terület	214 000 km2
Legnagyobb mélység	3543 m
Szigetek	görög szigetvilág
Elhelyezkedése
Égei-tenger Pozíció Európa térképén
é. sz. 38° 30′, k. h. 25° 18′38.5, 25.338.500000°N 25.300000°EKoordináták: é. sz. 38° 30′, k. h. 25° 18′38.5, 25.338.500000°N 25.300000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Égei-tenger témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el. A Márvány-tengerrel a Dardanellák, a Fekete-tengerrel a Boszporusz köti össze.

A név eredete

Az ókorban többféle magyarázat is létezett a tenger nevének eredetére. Az egyik szerint a nevét Aegae (ma Vergina, Görögország) városáról kapta, vagy Aegearól, az amazonok királynőjéről, aki a tengerbe fulladt. Más verziók szerint Aegeusról, Thézeusz apjáról kapta a nevét, aki a tengerbe ölte magát, mikor fiát halottnak hitte.

A tenger ógörög neve Αἰγαῖον Πέλαγος (Aigaion Pelagos, újgörög nyelven Αιγαίο Πέλαγος, Aigaio Pelagos), török neve Ege Denizi. Levezethetjük még a nevet az egyik ógörög dialektus αἶγες (aiges) szavából, melynek jelentése hullámok (Hészükhiosz; a αἴξ (aix) „kecske” szó metaforikus használatából), innen származik a „hullámos tenger” szó. De lehetséges az is, hogy a αἰγιαλός (aigialos) „part” szóból származik.

Története

A tenger partján két ősi civilizáció is született, az egyik a krétai Minosz civilizáció, a másik a peloponnészoszi Mükéné civilizáció. Később olyan városállamok épültek a partján, mint Athén és Spárta. Később a területen perzsák, rómaiak, bizánciak, velenceiek, szeldzsuk törökök és oszmánok éltek. Az Égei-tenger volt többek között a demokrácia bölcsője is.

Földrajz

A tenger déli-délnyugati része a Krétai-tenger, északi része a Trák-tenger.

Az égei-tengeri szigeteket hét részre oszthatjuk:

• Északkeleti-Égei-szigetek (Trák-tenger)
• Nyugat-Égei-szigetek (Évia)
• Szporádok (északi)
• Kükládok
• Szaróni-szigetek
• Dodekanészosz (déli szporádok)
• Kréta

Az archipelágó szó eredetileg ezekre a szigetekre vonatkozott.

Az égei-tengeri szigetek nagy része a szárazföldön húzódó hegyvonulat tagjai. Az egyik hegylánc végigvonul a tengeren egészen Khiosz szigetéig, egy másik Évia szigetén át Szamoszig, egy harmadik Peloponnészoszon és Krétán át Rodoszig, elválasztva az Égei-tengert a Földközi-tengertől. A szigetek nagy részén csendes, biztonságos öblöket találunk, de a navigálás az Égei-tengeren meglehetősen nehéz.

A szigetek egy része vulkanikus eredetű, másokon márványt és vasércet bányásznak. A nagyobb szigetek termékeny talajjal rendelkeznek.

Két viszonylag nagyobb sziget Törökországhoz tartozik: Bozcaada (görögül: Τένεδος Tenedosz) és Gökçeada (görögül: Ίμβρος Imvrosz).

Források

• Aegean Sea (angol nyelven). [2009. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 21.)

További információk

• Égei-tenger linkgyűjtemény